Üdvözöllek oldalamon kedves Útkereső!

Miben segíthetek Neked?

A nevem Majláth Erzsébet Liza. Liza már “más-kép” látja önmagát és a világot, egyszer meghalt, hogy újra éljen.
A hétköznapi életben jelenleg, kardiológiai asszisztensként dolgozom, de az egészségügy több területét kipróbáltam gyermek és felnőtt vonalon egyaránt. A nyugati orvoslást nem találtam kielégítőnek a gyógyításban, ezért természetgyógyász- reflexológus végzettséget szereztem, hogy ne csak a betegségek gyógyítását segítsem, hanem az öngyógyulási folyamatok lehetőségét is megmutassam az Embereknek.
Hiszem, hogy a gyógyulás bennünk van és meggyógyítani csak azt lehet, aki szeretne gyógyulni, ami sokszor fájdalmas változással, változtatással jár. Tudnod kell ki vagy, milyen céljaid vannak az életben? Meg kell élned az életet a jelenben, a mostban, hogy elmondhasd, teljes életet élsz.
Minden ember arra vágyik, hogy harmóniában éljen. A természet és az Univerzum,- a nagy kozmikus energiatér- arra törekszik, hogy a harmonikus energiateret megteremtse. Nincsenek kiegyenlítetlen számlák. Adni és kapni , ez az élet mozgatórugója. Adj Magadnak, hogy Magadból adhass másnak!

lizaesszencia-elvalaszto-003
liza-001

Mire is gondolok?

Egészségesnek akkor tartjuk magunkat, ha a személyiség a lélekkel összhangban cselekszik, harmóniában van. Az univerzális teremtő energia ilyenkor szabadon áramlik a testünkben, csakráinkban, erős életenergiával rendelkezünk. Ezzel szemben betegség üti fel a fejét, ha a személyiség nincs összhangban a lélekkel, és a nagy kozmikus energiatérrel. Ilyenkor először letörtté , stresszesekké válunk, ami az immunrendszer működésében okoz elakadást, energia veszteséglép fel, csökken az élet-erőnk, megjelenik a betegség A testi betegség figyelmeztető jel, akárcsak a balesetek, hogy változásra van szükség. Az Univerzum megállít, nem enged tovább csak akkor ha megértetted az üzenetet, miszerint nem jó úton haladsz.

Ez az én történetem:

2007 május 9 – Ez az a dátum, amióta én már nem az vagyok, aki voltam.
Sajnos Mindenkivel megtörténhet az, ami velem.

Ezen a napon autóbalesetet szenvedtem , a Majláth nevű (ami a vezetéknevem) utcában állt meg az autó egy fának csapódva. A tűzoltók  segítségével szedtek ki a roncs autóból. Három nap után tértem magamhoz az intenzív osztályon. Nem én vezettem, csak utas voltam. Orvosaim mesélték el mi történt velem, felsorolván sérüléseimet. A bal oldalamon a combnyakcsontom, a combcsontom, a bal alkarom mindkét csontja, a lapockám eltörve, fémekkel rögzítve. Gépi lélegeztetés segítette a légzésem, hisz légmellel is kezeltek, becsövezték a mellkasom, szondán keresztül tápláltak. Sok vért veszítettem, kivérzéses, sokkos állapotba kerültem. Kihullott a hajam, az üvegszilánkok belefúródtak a fejbőrömbe. A gyermekeim otthon vártak engem és az Édesapjukat, aki szintén megsérült. Életveszélyes állapotban voltam, elszállt az élet-erőm. Megtörtem testileg, lelkileg.

Magamhoz térvén a gyász állapotába kerültem, fel kellett dolgoznom a történteket. Hibáztattam Istent, hibáztattam embert, csak magamban nem kerestem a hibát. Kérdéseket tettem fel, miközben testem mozdulatlanságra volt ítélve. Miért történt ez velem? Miért az én családom? Hisz mindig olyan jó voltam. Sírtam és nem tudtam a könnyeim letörölni. Nyeltem. Ahogy mindig egész életemben.

separator

De tényleg jó/ jól voltam??

A változást a miért? a mit? a hogyan? kérdések feltevése hozta el számomra. Éltem, megéltem e egyáltalán az eddigi életem, vagy csak léteztem? Mit szeretnék tenni, ha egyszer újra lábra állok, és tudok fogni a kezemmel? A válaszok is megjöttek. Megakarom élni az életet most, nem a jövőben, hanem most! Szeretnék járni, futni, táncolni, moziba menni, kirándulni, látni a gyermekeimet felnőni. Már nem figyeltem a korlátaimra, hogy nem tudok mozdulni sem és ellátni sem tudom magam. Nem kerestem a kifogásokat, hisz erre igazán nem értem rá. Az energiámat másra kellet fordítanom. Elképzeltem, vizualizáltam, hogy mindent megteszek, amiről a mozdulatlanságban csak álmodoztam.

Egyszer olvastam valahol, hogy kutatások kimutatták, hogy ha elképzeljük a futást, akkor izmaink megfeszülnek és valamilyen elektromos aktivitást is mérni lehet. Nem tudom, hogy jutott ez eszembe, de belementem a képzelet játékába. Iszonyú fájdalmaim voltak és nehezítette állapotom, hogy allergiássá váltam a fájdalomcsillapítók többségére.

Összeszedtem magam, hiszen ÉLNI akartam.
Biztattam magam: “Kelj fel és járj!”

lizaesszencia-033

Egy évembe telt, hogy újra dolgozhassak, bár még műtétek sorozata állt előttem. Már nem az vagyok, aki a balesetem előtt voltam. Életem díszletét lecseréltem. Nagyon fájt, nem mondom, hogy élvezettel tettem. Elhatároztam, hogy megmutatom az embereknek, hogy lehet “más-kép” élni, csak akarnod kell a változást, és tenni, mielőtt az Univerzum tenné meg helyetted. Ne várd meg, mert az igazán fájni fog! Nézz szembe Önmagaddal, figyeld meg lelked igazi céljait, alakítsd át nézőpontodat, hogy úgy élj “más-kép”, ahogy mindig is szerettél volna. Az élet ajándék, ne tékozold el, hisz nem “tőr-vényszerű”, hogy csak létezz.

Éld meg az Életet Most!

Baráti öleléssel és jó önismereti utat kívánva Neked: Liza
lizaesszencia-elvalaszto-002
Liza
Mercedes
Elérhetőségeink
Áraink